1. cikk
Meséljetek a gyerekekről!
William : Tündérek.
Elizabeth : Az apjukra ütöttek.
William : Mindketten egészségesek és nagyon szeretünk velük lenni, mert akkor semmi mással nem foglalkozunk csak kettejükkel. Az élet problémái, a munkával kapcsolatos aggodalmak, mintha nem is lennének, Tophy a korához képest nagyon intelligens. Az anyukája természetét örökölte, és sokszor ha szeretni csinálni vagy esetleg megkapni valamit csak mosolyog és kerek szemekkel néz rám, ilyenkor nem lehet neki nemet mondani.
Mit szoktatok játszani? Úgy tudom szerettek otthon besabellozni és dominózni immár Kaileyvel együtt.
Elizabeth : Igen, és meg masszírozzuk aput amire jól ki vagyunk képezve ( nevet)
William : Képzeljétek csak el, hagyjám, hogy nem hagynak aludni, de az egyikük megragadja az egyik lábamat, másikuk a másikat. A harmadik miközben masszíroz húzgálja a fülemet.
És végleg bezárt a babagyár vagy terveztek még gyerekeket?
Elizabeth : Egyenlőre úgy tűnik, hogy végleg..
William : Bőven elég ez a kettő is. Még egy és elhagyom a fejemet. (fogja a fejét és nevet)
Elizabeth : Pláne mikor tele vannak energiával…
William: Most már teljesen megértem a nagyit, anyukámat, és a nagynénjeimet, mikor azt hajtogatták nekem egyfolytában : „Wilto maradj már nyugton, Wilto egyél ! ’’
Mennyire fontos az, hogy néha kettesben is lehessetek és kicsit elvonuljatok a világtól?
Elizabeth: Nagyon szeretünk a gyerekekkel lenni, de mint minden párnak nekünk is kell, hogy néha kettesen maradhassunk. Igaz szerelmem?
William : Igen, persze , hogy fontos mind a gyerekekkel, mint pedig nélkülük.. Van amihez csak ketten kellünk (pajkosan nevet )
Elizabeth : Te kis szemtelen !
2.cikk
Komolyra fordítva a szót, hogyan szoktatok szórakozni? Elmentek valahova ketten. Vagy inkább otthonra találtok ki valami programot?
Elizabeth : Általában nem nagyon van kedvünk kimozdulni, ha már végre otthon lehetünk inkább megnézünk, és pizzázunk akár hajnali kettőkor is. Ebből látszik, hogy nem nagyon szoktunk diétázni.
William : Néha viszont éjfélkor otthon ülünk a házban , hirtelen ránk jön a mehetnék és azt mondjuk : „Tudod mit? Menjünk el valahova. ’’ Ilyenkor autóba pattanunk és sétálunk egyet a városban. Néhányszor pedig mikor otthon vagyunk nyugiban, nincs kedvünk sehova se menni, ám mégis elindulunk, mert szeretjük az életet és szeretnénk minél többet tudni a világról.
Mit szerettek legjobban egymásban ? Mit találtok vonzónak és min változtatnátok?
William : Elizabethben semmit nem változtatnék meg. Na jó pár dolgot, nem elég szexis például. Á, csak viccelek ! (nevet)
Az igazság az, hogy egy gyönyörű csinos nő, de emellett jó és tiszteletreméltó ember. Remekül megvagyunk, mivel család centrikus és mindig kísérletezik valami új étellel, csak azért, hogy finomakat ehessünk, ne unjunk rá. Legalábbis az erőfeszítés megvan benne.
Elizabeth : Én William makacsságán változtatnék. Rendkívűl önfejű tud lenni. De ez az egyetlen dolog. Amúgy legelőször az állandó vidámsága és boldogsága fogott meg egyszerűen ragályos volt. Még mindig Még mindig ugyanaz az egyszerű srác, aki ide érkezett Kubából és ez az, amit szeretek benne.
William : Köszönöm szerelem!
Elizabeth : Komolyan mondtam, és nem azért mert itt vagy épp, vagy mert te vagy a párom, de mindig előbb gondolsz másokra, mint saját magadra, szeretem ezt az önzetlenséged.
William : Később oda adom a csekket, drágám amiért ezt mondtad. (nevet)
Mit szoktatok játszani? Úgy tudom szerettek otthon besabellozni és dominózni immár Kaileyvel együtt.
Elizabeth : Igen, és meg masszírozzuk aput amire jól ki vagyunk képezve ( nevet)
William : Képzeljétek csak el, hagyjám, hogy nem hagynak aludni, de az egyikük megragadja az egyik lábamat, másikuk a másikat. A harmadik miközben masszíroz húzgálja a fülemet.
És végleg bezárt a babagyár vagy terveztek még gyerekeket?
Elizabeth : Egyenlőre úgy tűnik, hogy végleg..
William : Bőven elég ez a kettő is. Még egy és elhagyom a fejemet. (fogja a fejét és nevet)
Elizabeth : Pláne mikor tele vannak energiával…
William : Most már teljesen megértem a nagyit, anyukámat, és a nagynénjeimet, mikor azt hajtogatták nekem egyfolytában : „Wilto maradj már nyugton, Wilto egyél ! ’’
A munka az utóbbi időben szétválasztott benneteket, de most végre együtt van a család, hogy megünnepeljétek a gyereke születésnapját…
William : Az utóbbi öt évben, Christopher születése óta teljesen megváltozott az életünk, 180 fokos fordulatot vett, persze pozitív irányban. Mondhatom, hogy tökéletesen boldogok vagyunk
Elizabeth Gutierrez: Valóban megváltozott az életünk nem alszunk, nem pihenünk, marhajó. (nevet) Az igazság az, hogy stresszes nap után összeszedjük a gyerekeket, hazamegyünk és próbálunk minél több időt együtt tölteni. Igazi kis angyalok.
Mit jelent számotokra, hogy szülők letettek?
William : Én mindig szerettem sokáig aludni reggelente, de most már nem tudok ugyanis a lurkók, felébresztenek minket hét óra felé, szó szerint kinyitják a szememet és azt mondják : „Apu, kelj fel, kelj fel! ’’. Apának és családos embernek lenni óriási felelősség, de egyben csodálatos élmény is. Teljesen megváltoztatja az élethez való hozzá állásod. Ami azelőtt fontosnak számított, már abszolút nem az, hiszen átveszi a helyét a család és a gyerekek. Most én játszom azt a szerepet amit előtte sohasem; az apáét. Számomra ez óriási büszkeség.
Elizabeth : Korábban a sorozatok jelentették az életemet, ám most minden a gyerekek körül forog. Ha például dolgozom, de ők fáradtak megállunk a forgatással egy kis időre, hogy kicsit velük is foglalkozhassak. Én nemrég fejeztem be egy telenovellát Miamiban, s szabadságon vagyok, hogy együtt lehessen a család, és bár igaz, hogy a munkám a szenvedélyem, de ezen felül sokkal fontosabbak a gyermekeim. Fantasztikus érzés Christophert elkísérni az oviba, segíteni a házi feladatban; ez egy új szakasza az életemnek. És Kailey is nemsokára meg tanul járni. Ezek azok a dolgok amelyekért jó szülőnek lenni.
|